Egy heves vita jelenetei arról, hogy a férfiak tényleg olyan „rosszak”-e, mint ahogyan egyes nők néha gondolják, vagy a nők rosszul gondolják, hogy a férfiak annyira rosszak lennének…
/A vita sok pontját szakirodalmi tények támasztják alá: Pl. David P. Barash: Szociobiológia és viselkedés, Hollandia, 1977; magyar kiadás: Natura, Gervai Judit, 1980. – Anne Moir-David Jessel: Agyszex – Női agy, Férfi ész?, Anglia, 1989; magyar kiadás: Gondolat, Vitray Tamásné, Bp., 1992; - Richard Dawkins: A vak órásmester – Gondolatok a darwini evolúcióelméletről, 1986; magyar kiadás: Akadémiai Kiadó-Mezőgazda Kiadó; Síklaki-Simó-Szentesi, 1994; - Joseph P. Forgas: A társas érintkezés pszichológiája, Oxford, 1985; magyar kiadás: Gondolat, László János, Bp., 1989./
***
A NŐ ÍRTA:
"Ne haragudj, ha bő voltam. Óvatos vagyok a férfiakkal, ők zárkózottak , titkolóznak,/rejtett szám a telcsijük/miközben elvárják nyitott könyv legyen a nő számukra! Szóval, tudnék mesélni! Érdekesek! Szeretnek háborúzni, betörni, garázdálkodni, zaklatni,.... persze ez az alja! Jogra járó ismerősöm sokat mesél a gyakszi' tárgyalásokról."
A FÉRFI ÍRTA:
MEGJEGYZÉS A FÉRFIAK VÉDELMÉBEN - No.14.
A férfiak akkor lesznek zárkózottak, és titkolózók, ha a nő éppen ezt követeli tőle, hogy nyitott könyv legyen. A patriarchizmus tombolása idején a nőket tulajdonként tartották nyilván, persze sok kultúrkörben nem, de pl. a római katolicizmus, de a legtöbb keresztény szektában is a nő a férfi szükségleteinek kielégítője. Nos, örvendeznünk kellene, hogy ez már nem így van. De, ahogy korábban is írtam, ez a változás túl gyorsan zajlott le, és a szerepek(!) teljesen összezavarodtak.
A férfiak érdekesek, mert sokkal több lehetőségük van az életben (így nevelik őket) mint a nőknek, érdekes módon ez igaz az irodalomra is: töredéke lelhető fel a női költők, írók, festők műveinek, pedig valószínűleg voltak. Mégis, az ismertebbek nemrég alkottak. Mondhatnánk, hogy hát igen, a férfiak még a művészetekben is egyeduralomra törtek – lehetne sorolni a diktátorokat, kegyetlen hódítókat, mind férfi volt, de ezeknek elenyésző a száma azokhoz képest, akik szebbé, jobbá tették az életet. Mert Semmelweitz, Szent-Györgyi, Leonardo, …. Mind férfi volt, de dobálózhatnánk napestig nevekkel, nem sok értelme van.
Mint említettem – a férfiak személyében a társadalom egy UNIVERZÁLIS MUNKAESZKÖZZEL rendelkezik, aki lemegy a bányába, napi 12 órázik, feltalál, gyógyít, lakóházat épít, stb. A nők követelhetnek jogot, de ezekkel kötelezettségeket is kellene kapniuk – amihez már nem fűlne a foguk. Azért kíváncsi lennék, hány nő helyeselné azt az elképzelést, hogy a férfiak felé csak az legyen a nő dolga, hogy „fáradhatatlanul szeresse” – azért szerintem ennyire ne becsüljük le a nőket!
Nos, ha a férfiakat a tárgyalási gyakorlatok alapján ítéli meg valaki, akkor reménykedjen, hogy a nőket a férfiak nem az országúti autózások közben, az út szélét figyelve ítéli meg.
Folyt. köv.
