/A vita sok pontját szakirodalmi tények támasztják alá: Pl. David P. Barash: Szociobiológia és viselkedés, Hollandia, 1977; magyar kiadás: Natura, Gervai Judit, 1980. – Anne Moir-David Jessel: Agyszex – Női agy, Férfi ész?, Anglia, 1989; magyar kiadás: Gondolat, Vitray Tamásné, Bp., 1992; - Richard Dawkins: A vak órásmester – Gondolatok a darwini evolúcióelméletről, 1986; magyar kiadás: Akadémiai Kiadó-Mezőgazda Kiadó; Síklaki-Simó-Szentesi, 1994; - Joseph P. Forgas: A társas érintkezés pszichológiája, Oxford, 1985; magyar kiadás: Gondolat, László János, Bp., 1989./

A NŐ ÍRTA:

„Brain legutóbbi érvelése alapján, mely igencsak megnevettetett, nem gondolnám, hogy érdemi választ fogsz kapni tőle. (…) ”Minden negatív tettet, a család, és a nők miatt követ el a férfi, és ezt el is hiszi, komoly fickó nem lehet!”

A FÉRFI ÍRTA:

(...) én nem általánosítottam, mint te, hanem felhívtam a figyelmet más okokra is, ami a konfliktusokat okozzák, mint ami az általános közvélekedés. A fejtegetéseim arra irányulnak, ha észrevetted, hogy a kérdés sokkal bonyolultabb, mint hogy egyszerű közhelyekkel, feminista logikával el lehetne intézni, meg lehetne érteni, és ha megnézzük a másik oldalt is, akkor bizony ott is érdekes összefüggéseket lehet találni. Hovatovább pedig, a fejtegetéseim a te általad állítottakra vonatkoznak, és ami az eszembe jutott róluk.


A NŐ ÍRTA:

„Épp meg akartam pedig invitálni egy kávéra, s mindezt azért, hogy a szemem közé mondhassa, kérdésemre a választ: miért derül ki LAKVA oly gyorsan a valódi énje a fickónak, akinek esze ágában sincs családját eltartani, még magát sem tudja, ??”


A FÉRFI ÍRTA:

MEGJEGYZÉS A FÉRFIAK VÉDELMÉBEN – No.17.

Ez valóban jó kérdés, de a másik oldalról is szemlélhetnénk:
MIÉRT VÁLTOZNAK HIRTELEN A NŐK ELVÁRÁSAI A FÉRFIAKKAL KAPCSOLATBAN, AMIT ÖSSZEKÖLTÖZNEK?

Másik dolog: mit értesz ELTARTÁS alatt? Mert sokszor ez sem egyértelmű, hogy egy klasszikus BS-t idézzek:

„Sok házasságban a feleség konyhai/háztartási robotgéppé vagy pénznyelővé válik, a férj pedig hatékony pénzkereső eunuch-há; némely (szerencsés) esetben csak otthon.”

Sok feleség azt tartja eltartásnak, ha a férfi elegendő pénzt keres ahhoz, hogy a kívánságai teljesülhessek – és általában az ötletszegény, szegényesebb intellektusú háztársak szokták új lakás, nagyobb lakás, nagyobb kocsi, külföldi nyaralás felé ösztönözni a férjeket – akikről szintén nem mondható el a túlbuzgó intellektus, amikor hagyják magukat ebbe belehajszolni. A férj szokásos egyetlen mentsvára vagy a baráti kör, vagy a munka, amit esetleg szeret csinálni, vagy az a hasznos hobbi, aminek otthon is hasznát veszik. Gondolom jól ismerősen csengenek a „Ezt sem vagy képes megtenni értem?”, vagy a klasszikus „Hát nem szeretsz?” megoldások, amivel remekül lehet a férjeket irányítani, aki érzelmi analfabéták – nem csoda: arra neveli őket a társadalom, hogy hatékony, sikeres munkások legyenek, de sem az apaságra, sem az intim kapcsolatokra javarészt semmilyen felkészítést nem kapnak.

Szóval a család eltartása manapság inkább annak az egzisztenciának a fenntartását jelenti, amit a nők, igaz, a családra, gyerekekre hivatkozva követelnek meg a férjeiktől, ahonnan azonban a gyerekek manapság elég hamar kiröppennek. És amikor erre ösztökélik a feleségek a férfit… szinte természetes, hogy a nő biztosítja az otthoni zavartalanságot.

No de!

Sok nő a karriert is követeli magának, így persze, hogy ők is túlvállalják magukat – innen megint csak ördögi körbe kerültünk: nem tudja az „otthon melegét” biztosítani, sem a gyerekeket megfelelően nevelni (ezt az iskolára hagyja, úgyis ott van a legtöbbet a gyerek), de mivel a legtöbb nő bőszen hangoztatja, hogy „ők bezzeg tudnak egyszerre több dologra figyelni” (az emberi agy mindkét nemben egyszerre csak egy dologra képes figyelni koncentráltan!) így, mivel kénytelenek több szerepet is felvállalni, így azt hiszik, képesek is rá maradéktalanul. „A férfinek csak egy dologra kell, így ő meg teljesítse a kötelességét!” – mondják ők!

Itt, azt hiszem, nem létezik jó megoldás – talán kissé őszintébbnek kellene lennünk a saját elvárásainkat illetően, és nem manipulatív stratégiákkal bevonulni egy kapcsolatba, azzal a szándékkal, hogy „majd a saját igényeimnek megfelelően formálom”. A nők vállalják a háztartás fenntartójának szerepét, vagyis a férfi kényelemből rájuk hagyatkozik, és egy idő után már azt hiszi nem képes önmagát eltartani – valljuk csak be, éppen amiatt, mert ezt azért elég sokszor vágják a nők a férjeik fejéhez. Mert nem igaz, hogy a férfi nem képes önmagát eltartani – mert itt egy jól ismert manipuláció, a kettős definíció módszere jelentkezik – itt már háztartási teendőkre vonatkozik, vagyis mosás, főzés, takarítás.

Nos, nem egy férfi van, aki egymagában vígan elvan ezek mellett, a mai háztartási segédeszközökkel – a mai nők sem szakadnak bele a háztartási munkába, éppen csak az igényei(n)k (amiket azért javarészt a reklámok plántáltak belénk) nőttek a csillagos égig, és aminek részbeni következménye az, hogy az agyonfertőtlenített életkörülmények között úgy terjed az allergia (amit úgy is nevezhetnénk, hogy „alacsony IQ-jú immunrendszer”/BS/), mint annak idején a pestis.

Konklúzió gyanánt talán azt állapíthatjuk meg – hogy…

„HA ÁLLANDÓAN AZT SZAJKÓZZUK VALAKI FÜLÉBE, HOGY VALAMIRE NEM KÉPES, AKKOR AZT FOGJUK HINNI, HOGY AZ VALÓBAN NEM KÉPES RÁ – FÜGGETLENÜL ATTÓL, HOGY EZ ÍGY VAN-E VAGY SEM.” (BS)


Folyt. köv.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.