Honnan ered? Mi az oka? Miért alakul ki? Szükségszerű a szerelemhez? Hogyan küzdhető le – ha egyáltalán? Kik szenvednek tőle, és miért? Van értelme? Ha van, mi? Mi egyáltalán, és hogyan "működik"?
Egy magammal szembeni réges-régi adósságomat igyekszem törleszteni ezzel a cikk-, vagy inkább tanulmány sorozattal, amit jelen írással kezdek, és remélem sokaknak ugyanúgy tanulsággal, okulással szolgál majd, mint nekem tette, amikor az eredeti sorokat leírtam.
Tartalom:
1. Alapkérdések
2. A féltékenység meghatározásairól és ennek emberi vonatkozásáról
3. Féltékenység kontra irigység
4. A tipikus féltékeny szólamokról
5. Féltékenység és szerelmi bánat
6. A féltékenység csoportlélektani szemszögből
7.A féltékenység és a feltétel nélküli szeretet
8. A féltékenység - aforizmákban
***
1. Alapkérdések
Az alapkérdéseim:
Honnan ered?
Mi az oka?
Miért alakul ki?
Szükségszerű velejárója a szerelemnek?
Hogyan küzdhető le – ha egyáltalán?
Kik szenvednek tőle – és miért?
Van értelme? Ha van, micsoda?
Mi a féltékenység egyáltalán, és hogyan "működik"?
Sok sok egyéb lelki probléma alapja lehet, így talán nem felesleges beszélni róla!
***
2. A féltékenység meghatározásairól, és ennek emberi vonatkozásáról
Az egyik forrás(1) ezt írja a féltékenységről (többek között):
„A féltékenység egy érzelem, melyet akkor élünk át, ha valaki, akitől vágyunk valamire (tipikusan figyelemre, szeretetre vagy gyengédségre), egy harmadik személynek nyújtja ezt a valamit.”
Definíciónak elég jó, de nézzük tovább:
„A féltékenység nem egyszerűen abból ered, hogy nem kapjuk meg, amire vágyunk: a gyerek* féltékenységét még csillapítja, ha ő is kap az édességből, de egy féltékeny szerető már kizárólag magának akarja a szeretett személy figyelmét.”
* A gyerekes példa jól mutatja a biológiai eredetet: olybá' tűnik, hogy itt bizony egyfajta kora gyermekkori állapot felidéződéséről lehet szó.
Nem feltétlenül " rossz beidegződésről" van szó, hanem egy biológiailag meghatározott ösztönös késztetés felelevenedéséről, miszerint: "ha nem kapok figyelmet a szülőmtől, akkor veszélybe kerül az életben maradásom!” Ezért van az, hogy az állatvilágban pl. a madaraknál és az emlősöknél, ahol több utód is születik egy fészekben vagy alomban, ott elindul a vetélkedés a szülő tápláló figyelméért.
Lásd. a madaraknál a több-fiókás fészkekben a tátogató reflexre való reagálása rovart hozó szülőknél, vagy a sertéseknél a " csecs-rend" kialakulása (nem is beszélve itt az olyan durván erőszakos konkrét példákat, mint pl. hiénáknál a legagresszívebb újszülött kölyök gyakran egyszerűen megöli a nála gyengébb testvérét!).
A féltékenységnek tehát megvan a biológiai alapja: ha a szülő-figura ( az állatvilágban persze a valódi szülő) figyelmét nem birtokoljuk a testvéreink között, akkor a létünk maga kerül veszélybe!
Ezzel lehet analóg az emberi féltékenység is: a féltékeny ember a másikat szülőfigurának tekinti, és a figyelme csökkenését iránta így (eredetileg biológiai, de a Homo Sapiensnél) a mentális létezése veszélybe kerülésének tekinti.
***
3. Féltékenység kontra irigység
Az említett forrásban is különbséget tesznek a féltékenység és irigység között, miszerint:
„(…) különbséget tesznek féltékenység és irigység között: a féltékenység lényege, hogy meg akarjuk tartani, ami a miénk, míg az irigység lényege, hogy vágyunk valamire, ami nincs a birtokunkban.”
Azért fontos ez a különbségtétel, mert ez mutatja, hogy egyrészt …
1. a féltékenység inkább a már kialakult szerelemhez, intim viszonyhoz kapcsolódik; míg
2. az irigység inkább köthető a hódítás szakaszához, amikor szerelemről még nemigen van szó, hanem csak vágyról, akarásról. Persze egy hódítgató is érezhet féltékenységet, de csak akkor, amikor már úgy érzi, hogy a meghódítandó személy figyelme, vagy személyiségének, tevékenységének valamely aspektusa " már az övé", vagyis " befektetése részben már megtérült", úgy érezheti, hogy az illető azt a részét már " hozzá köti".
Sokan, akik " hódítanak", sokszor azzal nyűgözik le a meghódítandó felet, hogy úgy tesznek, mintha már " birtokolnák az illetőt" - egy szituatív kedvező kimenetelt (pl. egyszerű visszaköszönést, apró szívesség állandóvá tételét, stb.) általánosítanak a másikra: sok ember, ha valaki így tesz vele szemben, azon kezd gondolkodni, hogy vajon mivel adott erre okot, de mivel általában kellemes dologról van szó ( kiszolgálják a meghódítandót, kielégítik valamilyen mentális szükségletét), ezért inkább élvezik, és hamar beleszoknak, ahelyett hogy mérlegelnének.... idővel aztán függőség is kialakulhat, stb., … sok esetben így működnek a hódítások.
***
Források, irodalmak:
(1)
Féltékenység – Wikipédiából:
http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A9lt%C3%A9kenys%C3%A9g
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
